30

Ülök a bőröndön, nincs ma blog! Momentán ez az állapot, de még kéne bele férnie néhány apróságnak: 

Remélem, mindenki átérzi a helyzetet és erősen drukkol...

29

Sziasztok, 

ez az utóbbi időben elmaradt, bocsánat... 

Hoztam Nektek képeket az esti hangulatról az iroda környékén, bocsánat a minőségért, ez van.

Meg persze köszönet a szponzorációért a Marks & Spencernek, a Dorothy Perkinsnek, az Accenture-nek meg annak a kávézónak, aminek olyan hosszú neve van, hogy nem bírom megjegyezni... Ami meg a szökőkutat illeti, tudom, nem egy Barcelona - de azért mégis víz na. És volt hozzá zene is. Nagyon menő volt. Tele van a környék éttermekkel meg bárokkal, a mi Ráday utcánk a fasorba' sincs ehhez képest. 

Ezen kívül szolgálnék még néhány adalékkal a tegnap megkezdett pénzezős témához. 

Ugye az senki számára nem nagy titok, hogy itt aztán végtelen sok center van, főként call centerek - meg egyébként ennek egészen komoly szakirodalma is megtalálható már a National Bookstore-ban (Anyuapu: A könyvesbolt)... Szóval leginkább call centeres munkák vannak, ahol a kezdő fizu 11-13ezer peso. Forintban kifejezve nem érjük el a 60ezret... Ehhez képest a mi cégünk jól fizet (adjatok hozzá még 5ezret pesoban)... mármint addig jó, amíg jön egy másik (cég) és dupláját ajánlja az embereknek. Nincs az a lojalitás. 

Az irodaköltözés miatt pedig nem egy embernek kellett költöznie, mert egyszerűen máshogy nem tudta volna megoldani a munkába járást. 3 hálószobás lakásokon osztoznak általában 4-en 5-en, így fejenként 3ezer peso körül fizetnek. 

Nos ezek voltak a szigorú tények (én meg csak azt vállaltam szerződésileg, hogy a saját fizetésemről nem beszélek, úgyhogy rendben vagyunk azt gondolom). 

Remélem, közben már mindenkinek tökre hiányzom és alig várjátok, hogy újra otthon legyek. Bár akkor meg nem lesznek ilyen vicces kis szösszeneteim.... de mondjuk akár kezdhetek másik blogba is... 

Na jó, ennyi voltam mára.

28 (mert az jönne, ha a 2 bréking nyúzt bejegyzésnek veszem)

Rég mutattam Nektek időjárás-előrejelzést, nemde...

Mondjuk ma, minthogy 11-e van, elmaradt a nagyon villámlós rész, de scattered (Anyuapu: elszórtan) eső, na az volt, már megint. De ez már ugye pont senkit sem lep meg nagyon... 

Közben belevágtunk az utolsó hetembe itt Manilában. Furcsa. Leginkább azért mondom, hogy mennék haza, mert nem bíííííííííírom tovább már ezt a túlzó kedveskedést -  bár mondjuk a pénztárcámnak kifejezetten jót tesz, ha azért fordulok ki egy boltból, mert túl sok az eladó, aki ott csüng minden mozdulatomon. :-)

Lenne egy kérdésem Hozzátok. Olvasta valaki ezt a cikket? 
 
http://nol.hu/noller/legalizalnak_a_valast_a_fulop-szigeteken


Csak úgy mutatom...


És még a következőt is szeretném megosztani veletek: 

:-DDD

 

Valamelyik nap elhelyeztek a szobában egy prospektust, ami a szállodával szemben (de ha az én oldalamról nézem, akkor a háta mögött) épülő fura alakú ingatlankomplexumról, gondolván, majd jól befektetek egy lakásba. Vagy ahogy itt hívják, condo-ba. 

Így fog kinézni: 

Elvileg (bár nem teljesen értem hogyan) ezt össze fogják építeni a szomszédos plázával (nahát), amit ezzel bővítenek, 6 emeleten át. Majd a 7. emelettől jönnek a lakások. Annyit lehet tudni az épületről, hogy összesen a kettő 64 emeletes, fantáziadúsan Északi és Déli Torony munkanévre hallgatnak, mindkettejüknek saját előcsarnoka (ki hogy fordítaná le a lobby szót?), 24 órás portaszolgálata meg 14 (ismétlem tizennégy) különféle magasságokig közlekedő felvonója lesz. Meg lesznek még rendezvénytermek, fitnesszterem, úszómedence, ilyen-olyan szauna meg játszóház a gyerekeknek és ingyen net. 

Közben meg amint leesik az eső, 10 km-rel odébb úsznak az utcák.... 

Egyébként itt a minimálbér régiótól függ. Itt Manilában konkrét 426 peso / nap. Ha 4,5-nek veszem az árfolyamot, akkor az 3408 forint, havi 20 munkanappal számolva meg 68160 / hó. De ha valaki olyan kereskedőnek dolgozik, ahol 15 vagy kevesebb munkavállaló van, akkor máris csak 389 pesoról beszélünk, ami havi 62240. Na ők valószínűleg nem fognak beköltözni ebbe a csudaklassz épületbe... (Jó' van tudom, otthon se sokkal jobb a helyzet, de higgyétek el, ennyire nem extrém!)

Meg mondjuk nem is nagyon lenne mivel munkába járni, de erről meg már beszéltünk. Ez nekem még így az 5. héten is feldolgozhatatlan valahogy...

Egyébként itt azt is kimondja a helyi MT (Munka Törvénykönyve), hogy a fizetéseket minden 2. héten vagy havi 2 alkalommal kell kifizetni (utóbbi csak abban az esetben lehetséges, ha a két kifizetés között nem telik el 16 napnál több), ebből fakadnak a hatalmas vásárlórohamok a plázákban. 

Nos ennyi volt mára a betekintés a manilai éjszakába, mindjárt éjfél, holnap meg munka van.

Július 10

Szerintem akik ismertek, kitaláljátok, most mi jön... :-)

Igen, ma Manilában is ez történt: 

Ezen túl: néha elállt az eső és néhány órán (mondjuk pontosan 1 órán és 5 percen) belül megkezdődik az utolsó hetem itt.

Utolsó hétvége

Meg is sirat a város... Kábé dél óta ömlik az eső. Nem esik, ömlik. 5 óra körül ezt láttam: 

Meg ezt

És ugye ilyenkor az emberek jobb híján ezt teszik: 

Akinek nem lenne egyértelmű, ez a sor a pláza parkolóházához illetve a bejárat előtt, ahova a taxik érkeznek. 

Közben én még mindig beteg vagyok amúgy, hülye klíma. De azért már jobb (Andi, köszönöm az érdeklődést!). 

Egyébként amikor idejöttem, feltett szándékom volt, hogy semmi igazán rosszat vagy ne adj' Isten megalázót nem fogok írni az itteni emberekről - mert miért is tenném. De basszus! TÉNYLEG nem mosnak kezet a mosdóban. Nyilván tisztelet a kivételnek, de az tény, hogy több kislányt láttam már gondosan sminkelni meg fésülködni, mint kezet mosni... :-S Azért ez tök gáz. Viszont legalább mindenki lelkesen kézfertőtlenít. Így kényszerűen aztán én is. De legalább jó illata van a "céges" cuccnak.

Szeretnék még megemlékezni a tegnap (péntek) reggeli sofőrről megemlékezni - pontosan ilyen lehet Samy Nacery mögött abban a fehér 406-osnak álcázottban (Anyu: a Taxi című film főszereplőjéről van szó, a nemnormális sebességgel közlekedő taxisról) - erről egyébként most azt olvastam, hogy a hangját egy 306 GTI EVO II rally autó adta (csak hogy megint legyen valami ismeretterjesztés - forrás: http://de.wikipedia.org/wiki/Taxi_Taxi). 

Félelmetes. Úgy kanyarodunk ki a highway-re (Anyuapu - ez még mindig a soksávos nagyon tömött), hogy 500 méterünk van a legbelső sávba keveredésre, mert a másik irányba kell mennünk (U-turn - Anyuapu: a visszafordító, amiről már írtam). Na ezt tényleg érdemes lenne egy néhány perces videoban megörökíteni, de annyira elszánt volt a fickó reggel, hogy nem mertem... :-) Tisztára felidegesítette magát, hogy nem tud haladni, azt hittem már, ott kap agyvérzést.

Hétfőn jön az ausztrál tréner, akivel majd jól megoszthatom a tapasztalataimat - micsoda networking... (Anyuapu: hm. ez nehéz. bizonyos értelemben ismerkedés-barátkozás, egyeseknél viszont akár a seggnyalásig is elmegy). 

Ezen túlmenően pedig elkezdtem azon gondolkodni, hogyan fogok beférni a bőröndbe. A mai állapot azt mutatja, sehogy. Úgyhogy ezen még dolgoznom kell, szerintem most önmagamat meghazudtolva nem péntek éjjel-szombat hajnalban fogom elkezdeni. :-) 

Egyébkén vicces, ma délelőtt az egyik helyi mozicsatornán a Die hard II (Anyuapu: Drágán add az életed második része, ami talán Még drágább vagy milyen címen futott nálunk) ment otthon, tudjátok, a repülős. Úgyhogy már tudom, hogyan kell túlélni. Csak John McLane kell hozzá, viszont ő kizárólag egyedül, mindenféle komolyabb segítség nélkül. 

Amúgy meg most már azért mennék innen az aranykalitkából... De már nincs sok hátra.

Július 6-7 / 6-7 Juli

Megfáztam, nincs blog ma. Jobbulást nekem, üdvözlet Nektek.

Bin erkältet, kein Eintrag heute. Mir gute Besserung, Euch liebe Grüsse.

Július 5

Sziasztok, 

a mai nagyon rövid bejegyzést az itteni emberek nevének sajátosságaival kezdeném. Mert névből mindenkinek jut viszonylag sok, de ezzel itt senki nem éri be, mindenféle teljesen követhető logikát nélkülözően, különféle beceneveket adnak maguknak. Így lehet egy Mar(ia ).Emilie nevű lányt Ging-nek szólítani... Egyébiránt viszont érdekes a nevek etimológiája, az ország történelméből fakadóan vannak spanyol, amerikai és japán eredetű nevek is. Meg ezek variációi, éppen az aktuális uralkodóváltás szellemében. 

Ezen túlmenően továbbra sem történik semmi felettébb izgalmas dolog itt, bár tegnap megsérültek néhányan állítólag az amerikai követségnél, amikor szétzavarták a tüntetést az amerikai-filippínó barátság ünnepén. Cuki. Erről mondjuk nem is tudnék, ha nem jön le céges mélben, amit mindig kapok, ha valami történik. Például amúgy felhívták a figyelmemet arra is, hogy Európa-szerte rendeznek a következő hetekben-hónapokban homoszexuális felvonulásokat és hogy EHEC járvány van Németországban - szóval kábé ilyen szintűek ezek a figyelmeztetések azért... Itt mondom, semmit nem érezni, zajlik az élet a maga medrében. 

Étel témában, aki nem látta volna: 

Azt hiszem, amikor majd hazamegyek, egy darabig nem akarok rizst látni... Viszont képes vagyok sült húst (meg mondjuk bármit) enni 1 db kanál és 1 db villa segítségével. A kés ugyanis itt nem tartozik a hétköznapi evőeszközök közé. Ha valakit majd érdekel, szívesen megmutatom ezt a tudományom. :-) 

Nos ennyit mára, megyek aludni. 

Deutsche Version

Hi,

den heutigen kurzen Eintrag würde ich gerne mit den Eigenarten der Namen der Filippinos beginnen. Denn aus Namen hat jeder ziemlich viele und trotzdem reicht es niemandem - jeder hat ein Nickname, den man anhand menschlicher Logik nicht nachvollziehen kann: so wird ein Mädchen, das usprünglich Ma(ria). Emilia heißt, Ging genannt... Übrigens ist hier die Etimologie der Namen echt interessant, wegen der bewegten Geschichte des Landes gibt es Namen spanischer, amerikanischer oder auch japanischer Herkunft. Und natürlich auch deren Variationen, der aktuell herrschenden Macht entsprechend.

Ausser diesen interessanten Gedanken passiert hier nichts unglaublich interessantes, obwohl gestern sind anscheinend einige bei der amerikanischen Botschaft hier verletzt worden, bei einer Kundgebung aus Anlass des Feiers der amerikanisch-filippinschen Freundschaft. Hm. Übrigens würde ich darüber nicht mal gehört haben, wären da nicht die lustigen kleinen offiziellen E-mails, die man bekommt, wenn man geschäftlich unterwegs ist. Ich wurde auch zu verschiedenen Feiern der Homosexuellen in Europa und die EHEC in Deutschland eine Warnung bekommen - so viel dann zu diesen Mails, was die Qualität und die Ernsthaftigkeit der Warnungen betrifft. Wie gesagt, ich hab hier nichts davon gemerkt, was gestern passiert ist, das Leben geht ganz normal weiter.

Zum Thema Essen, sollte dies jemand noch nicht gesehen haben:

Bild

Ich glaub, wenn ich wieder zu Hause bin, will ich für eine Weile keinen Reis sehen... Aber ich bin in der Lage, gebratenes Fleisch (eigentlich nicht nur das, eigentlich ja alles) mit einem Löffel und einem Gabel zu essen. Denn hier gehört Messer nicht zur Standardausrüstung. Wenn es jemanden interessiert, bin ich gerne bereit, diese Fähigkeit vorzutragen. :-)

Soviel für heute, ich geh schlafen.