Utolsó hétvége

Meg is sirat a város... Kábé dél óta ömlik az eső. Nem esik, ömlik. 5 óra körül ezt láttam: 

Meg ezt

És ugye ilyenkor az emberek jobb híján ezt teszik: 

Akinek nem lenne egyértelmű, ez a sor a pláza parkolóházához illetve a bejárat előtt, ahova a taxik érkeznek. 

Közben én még mindig beteg vagyok amúgy, hülye klíma. De azért már jobb (Andi, köszönöm az érdeklődést!). 

Egyébként amikor idejöttem, feltett szándékom volt, hogy semmi igazán rosszat vagy ne adj' Isten megalázót nem fogok írni az itteni emberekről - mert miért is tenném. De basszus! TÉNYLEG nem mosnak kezet a mosdóban. Nyilván tisztelet a kivételnek, de az tény, hogy több kislányt láttam már gondosan sminkelni meg fésülködni, mint kezet mosni... :-S Azért ez tök gáz. Viszont legalább mindenki lelkesen kézfertőtlenít. Így kényszerűen aztán én is. De legalább jó illata van a "céges" cuccnak.

Szeretnék még megemlékezni a tegnap (péntek) reggeli sofőrről megemlékezni - pontosan ilyen lehet Samy Nacery mögött abban a fehér 406-osnak álcázottban (Anyu: a Taxi című film főszereplőjéről van szó, a nemnormális sebességgel közlekedő taxisról) - erről egyébként most azt olvastam, hogy a hangját egy 306 GTI EVO II rally autó adta (csak hogy megint legyen valami ismeretterjesztés - forrás: http://de.wikipedia.org/wiki/Taxi_Taxi). 

Félelmetes. Úgy kanyarodunk ki a highway-re (Anyuapu - ez még mindig a soksávos nagyon tömött), hogy 500 méterünk van a legbelső sávba keveredésre, mert a másik irányba kell mennünk (U-turn - Anyuapu: a visszafordító, amiről már írtam). Na ezt tényleg érdemes lenne egy néhány perces videoban megörökíteni, de annyira elszánt volt a fickó reggel, hogy nem mertem... :-) Tisztára felidegesítette magát, hogy nem tud haladni, azt hittem már, ott kap agyvérzést.

Hétfőn jön az ausztrál tréner, akivel majd jól megoszthatom a tapasztalataimat - micsoda networking... (Anyuapu: hm. ez nehéz. bizonyos értelemben ismerkedés-barátkozás, egyeseknél viszont akár a seggnyalásig is elmegy). 

Ezen túlmenően pedig elkezdtem azon gondolkodni, hogyan fogok beférni a bőröndbe. A mai állapot azt mutatja, sehogy. Úgyhogy ezen még dolgoznom kell, szerintem most önmagamat meghazudtolva nem péntek éjjel-szombat hajnalban fogom elkezdeni. :-) 

Egyébkén vicces, ma délelőtt az egyik helyi mozicsatornán a Die hard II (Anyuapu: Drágán add az életed második része, ami talán Még drágább vagy milyen címen futott nálunk) ment otthon, tudjátok, a repülős. Úgyhogy már tudom, hogyan kell túlélni. Csak John McLane kell hozzá, viszont ő kizárólag egyedül, mindenféle komolyabb segítség nélkül. 

Amúgy meg most már azért mennék innen az aranykalitkából... De már nincs sok hátra.